43. heti energiahírek
Magyarország öt föld alatti tárolójában 4,8 milliárd köbméternél több földgáz áll rendelkezésre, ami a teljes, 6,3 milliárd köbméteres kapacitás 77 százaléka. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerint a hazai készletek az éves lakossági fogyasztás másfélszeresét is meghaladják, és a fogyasztásarányos tárolói mutató jelentősen kedvezőbb az uniós átlagnál.
A GKI elemzése szerint a magyar villamosenergia-rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a napelemes termelés gyors bővülését nem követte megfelelő ütemben az energiatárolók és a rugalmas erőművi kapacitások fejlesztése. Az akkumulátoros rendszerek enyhíthetik a nappali túltermelés és az esti drága import közötti különbséget, de ehhez kiszámítható megtérülési és szabályozási környezet szükséges.
A magyar energiastratégiai tervek szerint a jelenlegi 325 MW szélerőmű-kapacitás 2040-re meghaladhatja a 6 GW-ot, hosszabb távon pedig a 8 GW-ot is elérheti. A fejlesztések megvalósulása esetén a korszerű szélerőművek évente akár 21 TWh villamos energiát termelhetnének, ami az ország áramfelhasználásának negyedét-ötödét fedezhetné, jelentősen mérsékelve a napenergia túlsúlyából eredő rendszerproblémákat.
Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogáz keletkezik, a szakértők szerint azonban 2030-ra akár 600 millió köbméterre is növelhető lenne a termelés. A meglévő gázmotoros infrastruktúra megfelelő kihasználásával akár 900 MW gyorsan szabályozható villamosenergia-termelő kapacitás is rendelkezésre állhatna, ami különösen értékes lehet a megújuló energiaforrások ingadozásainak kiegyenlítésében.
Wood Mackenzie előrejelzése szerint a globális energiatárolási kapacitás 2035-re meghaladhatja a 7 TWh-t, miközben már 2026-ban közel 30 százalékos keresletnövekedés várható. A kutatók szerint különösen a kereskedelmi és ipari energiatárolás előtt áll jelentős növekedési lehetőség, mert a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fogyasztási csúcsok csökkentésére, az áramköltségek optimalizálására és az ellátásbiztonságra.
Egy kiszivárgott minisztériumi tervezet szerint a német kormány a háztartási fűtésben használt földgáz és fűtőolaj fokozatos zöldítését írná elő, miközben az ipari és villamosenergia-termelési felhasználást kivenné a kötelezettség alól. A tervezett kvóta 2028-ban 1 százalékról indulna, 2035-re 20, 2040-re 50 százalékra emelkedne, ami jelentős keresletet teremthet a biometán és más megújuló energiahordozók piacán.
